Könyvjelzők

Szó se róla, alig jut időm a gyöngyözésre, de amikor megláttam az ötletet, rögtön tudtam: szerelem az első látásra!

Ilyenkor olyan leszek, mint egy bulldog: addig nem nyugszom, amíg meg nem szerzem a kiszemelt áldozatot.

Teljesen véletlenül egy webáruházban bukkantam rá a grosgrain szalagokra, ahol ötletként mutatták mi mindenre lehet használni. Aztán szétnéztem a Meska "Alkotók boltjában" és szép lassan Egertől Kínáig összevadásztam a szükséges dolgokat.

A mintás szalagokat rögtön "felavattam", de szerencsére a MONTEX-ben is nagy a választék egyszínű ripsz szalagokból.

Szóval, mostanság könyvjelzők készülnek ezerrel, és természetesen igyekszem teljesíteni az ékszeres megrendeléseket is.

Szatén golyók

Minden túlzás nélkül állítom, hogy lassan egy éve tervezem ezeket a szaténszalaggal bevont fagolyókat. Többször nekiveselkedtem ugyan, de mindannyiszor kudarcba fulladt a dolog: egyszerűen túl kicsinek bizonyultak a furatok ahhoz, hogy többször átvezethessem rajtuk a szalagot.

Végül sikerült olyan fagolyókat szereznem (igaz, még a nyáron!) ami kellő nagyságú lyukkal van ellátva.

És íme, az első két mintadarab már el is készült! Na, nem most! Már annak is van vagy két hete, csak egyszerűen még mindig krónikus időeltolódásban szenvedek! :((

 

Ékszerek helyett

Elkezdődött a tanév és ezzel együtt számomra valami lélekölő káosz vette kezdetét.

Esküszöm nem értem: mióta "kötelezően" többet dolgozom az iskolában, ugyanannyi időt töltök idehaza is az iskolai feladataimmal, és 27 év tanítás után mégis úgy érzem, mintha ez lenne a legelső tanévem. Illetve, mégsem! 

Hiszen 27 évvel ezelőtt nem láttam magam körül ennyi megkeseredett, ideges és szomorú arcot sem a tanáriban, sem az osztálytermekben.

Arról nem is beszélve, hogy pályakezdőként megannyi kérdésemre mindig egyértelmű, világos választ kaptam, mert mindenki mindent tudott, tudta a feladatát, tette a dolgát és olajozottan működött az ISKOLA.

Mivel ez a blog az én örömetadó, lelkemet simogató hobbimról, a "gyöngyözésről" szól, soha többé nem ragadtatom el magam efféle bejegyzéssel! Ez most nagyon kikívánkozott, de nem szentségtelenítem meg többé! Ígérem!

Azért remélem, egyszer helyrerázódnak a dolgok, és jut időm gyöngyözni, ékszer készítéssel foglalkozni is!

Addig, az elkészült ékszerek képe helyett, álljon itt egy dal, fogadjátok szeretettel! Nagyon szép!

Keczer Csillától, egy kolléganőtől "kaptam", akit nem ismerek, de akinek tudtán kívül is nagyon szépen köszönöm nemcsak a dalt, hanem a "tanítást" is! Szívből drukkolok Neki!