Az új év első gyöngyszemei

Na, jó ez nem teljesen fedi a valóságot! Hiszen ki hinné el, hogy már 15 nap eltelt az új évből, és én nem vettem gyöngyöt a kezembe? Egyszerűen ez a cím jutott az eszembe elsőre, és nem esett jó tovább agyalgatni.

Az az igazság, hogy néha az ember kénytelen feladni az elveit, még inkább a megrögzöttségét. Ez most arra vonatkozik, hogy ezek a láncok főleg műanyag (hangzatosabban: acryl) gyöngyökből készültek. Ám hogy ne legyen olyan drasztikus a váltás, csempésztem közéjük teklagyöngyöket is. Mostanság elég kedveltek ezek a hosszú, fémlánccal kombinált nyakékek, s ráadásul az én tetszésemet is igencsak elnyerték. Nagy előnyük még, hogy színben és formában is bőséges a választék, jól lehet variálni őket. Különben is, lassan itt az ideje a tavaszi kollekciót összeállítani.

Ezek a kulcstartók (mobilakasztók) pedig a szeretet jegyében készültek. Tudom, marketing szempontjából azt kellene mondanom, hogy Valentin napra terveztem őket, de nem igazán vagyok híve az egy napra "kikiáltott" megemlékezéseknek. A lényeg, hogy valóban a szeretetet sugallják. Legalább is remélem! 

Valami szívet melengető

Lehet, hogy van/lesz valami sorsszerűség az új év első bejegyzésének témáját illetően... Kívánom, hogy így legyen!!!

A témakifejtés röviden: 

Történt, hogy a 2012-es év második meskás vásárlója épp egy salgótarjáni illetőségű hölgy. Így abban állapodtunk meg, élne a személyes átvétel lehetőségével. Nosza, tegnap sor is került az üzlet lebonyolítására.  Mivel meskás pályafutásom során ez volt az első "személyesen a vásárló kezébe" eladásom, hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem volt bennem semmiféle drukk... Szokásomhoz híven, elkészítettem a kis meglepit is, amit minden meskás vásárlómnak szoktam mellékelni. Izgatottan vártam a találkozást: tetszik-e Neki az ékszer, várakozásának megfelelő-e és vajon, örül-e a grátisz angyalkának.

Nos, az adásvétel sikeresen létrejött (hogy hivatalos legyek), de azt hiszem kettőnk közül engem ért az örömtelibb meglepetés. Majd elolvadtam a boldogságtól, amikor az én kedves vásárlóm (akivel előtte nem ismertük egymást!) szerényen elővette ezt a két szalvétatechnikával készített képet, és azt mondta:

 

"Ezt neked hoztam ajándékba, én készítettem."

Szóval, visszafelé sült el az én előre megkomponált akcióm: egy számomra teljesen vadidegen ember, merő kedvességből, emberségből megajándékoz! Na, ilyenkor én mindig visszakapom az emberekbe vetett hitemet, ami időközönként azért el szokott veszni!
Bár ez a bejegyzés csak közvetve szólt a gyöngyökről, de ez az egész történet mégis egy nagyon szép gyöngyszeme az én ékszerkészítő pályafutásomnak!

2011 utolsó bejegyzése

Gyorsan megmutatom 2011 utolsó alkotásait! Mivel még mindig (Na, jó, állandóan!) pillangós korszakomat élem, most két "aranyos narancsos" lánc készült. Nem riogatásnak szánom, de van ám más színösszeállításban is ezekből a gyönyörűséges szárnyasokból! :))

Aztán elkészült ez a karkötő, amire már nagyon régóta vágytam! Kivételesen, magamnak szántam! Nem egészen olyan lett, mint amire számítottam, de majd "továbbfejlesztem"!

És végezetül ezzel a csodaszép orchidea "csokorral" kívánok mindannyiunknak sikeres, egészségben gazdag és nagyon boldog új esztendőt!!!

(A virág az én drága párocskám ajándéka, ha már ilyen "nevezetes" napon születtem!)