2012. március 17.

Végre tavasz!

Az az igazság, hogy igencsak megritkultak a bejegyzéseim...
Az ok nagyon egyszerű: olyan sok a gyöngyöznivalóm, hogy sem  a fényképezést, sem a bejegyzéseket nem győzöm.. Ennek egyrészt örülhetnék, de nem szeretném teljesen elhanyagolni a blogírást. 
Szerencsére visszavonhatatlanul beköszöntött a tavasz, amit talán még sosem vártam és vágytam ennyire! (Igaz, depis sem voltam még ennyire!)
Ez a két nyaklánc nem teljesen friss alkotás, de már a tavasz jegyében készültek egy kolléganőm kérésére.

2012. március 11.

Öregszem vagy hülyülök?

Mára (ami persze már tegnap) elkészült mind a 40 pár virágos fülbevaló! Szépen becsomagoltam őket, hogy hétfőn útra keljenek, és megkezdjék "hódításukat" az Őrségben. Egészen késő estig hagytam az ágyon "kiterítve", hogy minden  percben megsimogassam őket a szememmel...
Tiborom mindig nagyon jól leveszi az én lelki vívódásaimat, most is megkérdezte:
- "Nem sajnálod őket?"
- "De! Nagyon!" - vágtam rá azonnal.
Azt hiszem, ez már a szentimentalizmus felsőfoka! Mondhatnám azt is: teljesen hülye vagyok!
Nem most válok meg először a gyöngyöcskéimtől, sőt kimondottan ezzel a céllal készültek... De mégis! Annyit matatgattam, pakolgattam ezeket a kis virágokat!
Remélem, épségben megérkeznek majd, és annyi örömüket lelik bennük leendő gazdáik, mint amilyen örömmel és szeretettel én készítettem őket!
Szerintetek, öregszem vagy hülyülök? Netán a kettő együtt jár

Mivel az előző posztomban már megmutattam egy kis részüket, így csak ezeket az új virágformákat teszem közszemlére!

2012. február 13.

Már nyílnak a tavaszi virágok!

Talán közhely, miszerint sohase mondd, hogy soha, de azért nagyon igaz! Már jó ideje arról álmodozom kisszobai "műhelyemben", hogy egyszer csak megcsörren a telefon és a vonal túlsó végén valaki azt mondja nekem: "Annyira elnyerték tetszésemet a te szépséges virágos fülbevalóid, hogy árusítani szeretném őket a boltomban!"
Nos, így váljon minden álmom valóra, mert valóban megcsörrent a telefon, szóról szóra ezzel a kéréssel!
Sőt! Egy hét eltéréssel akadt még egy jelentkező, aki felfigyelt az én csupa szeretettel készülő ékszereimre! Nagyon örülök ezeknek a kihívásoknak, mert mi tagadás: fantasztikusan jót tesz az én naponta "meggyalázott" lelkemnek és mestertanár pedig már úgy sem lesz belőlem!
Így esett, hogy bár odakint még tombol a tél, és farkasordító hideg van, mégis itt sorakoznak már szinte útra készen az első tavaszi virágok!
 
 

Magamról

Kormos Katalin vagyok és nagyon szeretek "kreatívkodni". Mostanság leginkább ékszerkészítéssel foglalkozom.

Ha kérdésed van, keress meg nyugodtan: www.kormikati@freemail.hu

Rendszeres olvasók