Másfél napja szöszmötölök a bloggal, de nagyon lelkes vagyok! Persze a főzőcskén kívül semmi házi munka, lassan hozzánövök ülepileg a székhez és gyűröm rendületlenül a blogírás ezer rejtelmének felderítését. Az a baj, hogy mindent azonnal akarok, egyszerűen telhetetlen vagyok! (Na, lesz ez sokkal mérsékeltebb is, magamat ismerve!)
Mint előző bejegyzésemben utaltam rá, ez az oldal főleg az ékszerkészítési mániámról szól. Fantasztikusan nagy szerelem ez, és már bőven kimeríti a szenvedély fogalmát is! Persze ehhez szükségeltetik egy olyan társ, aki nem veri az asztalt, ha nincs melegétel az asztalon, angyali nyugalommal kerülgeti és szedegeti utánam az elgurult gyöngyöket, sőt még tanáccsal is ellát, ha véleményét kérem egy-egy munkadarab készítése közben. Aztán kell egy olyan barátnő, akinek teljesen véletlenül ugyanez a szenvedélye és fantasztikusan tudjuk egymást lelkesíteni! Az én nagy szerencsémre vannak olyan barátaim és rokonaim, akik elismeréseikkel, biztatásaikkal mindig megtámogatnak és szeretgetnek a gyöngyeimmel együtt. Pedig: nem álszerénységből mondom, de a 10-es skálán még az 5. fokozatot sem értem el a gyöngyfűzők népes táborában! Állandóan böngészek a neten (már amikor nem gyöngyözök!) és elképedve látom mit tudnak egyesek! Na, az aztán maga a csoda!
Nos, ez a szett, nyaklánc és fülbevaló - szerénységem produktumai - a múlt hét alkotásaiból valók. Majd megmutatom a többit is szép sorjában...
Lehet, hogy amit hiányolok, itt az első kép? Csak kisebb...
VálaszTörlés